Hofburg

A Hofburg a bécsi Heldenplatz egyik meghatározó épületegyüttese, ami eredeti rendeltetése szerint az egykori császári palota volt, így ennek megfelelően nem csak monumentális és pompás, hanem egyben tekintélyt is sugárzó épületegyüttesről van szó, ami immáron hosszú évszázadok óta az osztrák főváros egyik legfontosabb nevezetessége.

A helyiek által gyakran csak szimplán Burgnak nevezett Hofburg eredetileg egy középkori vár volt, amelyet a 13. században építettek, és I. Albert király uralkodása óta ez számít a bécsi uralkodói rezidenciának. Az évszázadok során minden egyes király vagy császár épített a Hofburghoz valamit, így 240 ezer négyzetméteres alapterületével ma már lényegében egy külön városként tekinthetünk rá Bécsen belül.

A Hofburg alapját adó egykori vár az idők alatt a palotaőrséget ellátó svájci gárdisták miatt svájci szárnnyá alakították át, ahol ma többek között a koronázási jelvények találhatók. A Hofburghoz a 16. században hozzáépített Stallburg a 18. századtól a királyi istálló szerepét töltötte be, míg a szintén 16. században épült, eredetileg különálló épületként szolgáló Amalienburgot I. Lipót császár kapcsoltatta összes a svájci szárnnyal azért, hogy Mária Terézia be tudjon költözni oda. Ma az osztrák államfő központi székhelye található itt.

A Hofburg 1452-től a Habsburg Birodalom uralkodóinak székhelyeként szolgált, 1806 és 1918 között pedig az osztrák császárok lakóhelye is ez volt. Ma a Nemzeti Könyvtárnak, illetve a Sissi Múzeumnak ad otthont, amelyek mellett feltétlenül érdemes megcsodálni a Szent Mihály-szárnyat, amelynek 50 méter magas kupolája az épület egyik legszebb
elemének tekinthető. A Hofburg épületegyüttesének összességében 18 épületrésze, 54 lépcsőháza, 26 folyosója, 19 udvara, és 2600 kisebb vagy nagyobb helyisége van, a komplexumban pedig ma is közel 5 ezer ember él, illetve dolgozik.

A Hofburg szinte minden művészeti korszakból megőrzött néhány emléket az utókor számára, így például gótikus emlékei között tarthatjuk számon a Várkápolna egykori részleteit, míg a Reneszánsz emlékek között a Svájci kaput, a Követ lépcsőt, az Amáliavárat és az Istállóvárat. A barokk korszakból eredeztethető a komplexum legismertebb része, avagy a Lipót-szárny, valamint a VI. Károly által építtetett részleg, amelyben ma a Nemzeti Könyvtár, a Lovarda és a Birodalmi kancellária található meg.