Schönbrunni kastély

A Schönbrunni kastély Bécs egyik legnagyobb nevezetessége. A barokk stílusban épült császári rezidencia a Hietzing kerületben található, és Ausztria egyik legismertebb műemlékeként tartják számon. A kastélyt évente átlagosan másfél millió látogató keresi fel, a hozzá kapcsolódó parkot pedig további több mint 5 millió ember, akik főként az adventi időszakban és nyáron zarándokolnak el a látványossághoz.

A Schönbrunni kastély története a 15. századig nyúlik vissza. Az épület helyén akkor, egészen 1642-ig a Katerburg, avagy Hermann Bayer akkori bécsi polgármester vidéki háza állt, majd miután a Habsburgok rátették a kezüket, II. Miksa császár udvari birtoknak nevezte ki. A császár elsődlegesen állatkertnek, valamint díszkertnek szánta a birtokot, ahová szeretett volna különleges, más tájakon őshonos állat-, illetve növényfajokat betelepíteni. A legenda szerint a kastély elnevezése 1612-ből származik, amikor Mátyás király egy vadászat közben ráakadt a birtokon található Szép Kútra, avagy osztrák fordításban Schöne Brunére.

A birtok II. Ferdinánd kedvenc vadászhelye volt, ami 1637-ben bekövetkezett halála után özvegy Eleonóra császárné rezidenciája lett, aki óriási építkezésekbe kezdett annak érdekében, hogy kielégíthesse társasági igényeit. Ekkor kezdett el kialakulni a kastély mai formája, hiszen az özvegy kiváló művészi ízléssel bírt, ezáltal nem csak felépíttetett egy díszkastélyt, hanem hozzá egy csodálatos díszkertet is létrehozott. A feljegyzések szerint ezt követően a birtok ekkor kapta először hivatalosan a Schönbrunn elnevezést.

Bécs második török ostromát követően aztán a kastélyt szinte porig rombolták, de I. Lipót úgy vélte, hogy érdemes nagyobb energiákat is fektetni a felújítási munkálatokba, ezáltal miután fiának ajándékozta, ő egy csodálatos kastélyt álmodott meg rá. Megépítésével Johann Bernhard Fischer von Erlachot bízták meg, aki először egy olyan kastély terveivel lepte meg a császári családot, ami küllemében és díszességében is felülmúlta volna a versailles-i palotát. A tervek aztán végül egy kicsit szerényebb kivitelezést kaptak, és a mai Schönbrunni kastély középső része 1700-ban került átadásra, de a munkálatok a spanyol örökösödési háború, majd a császár halála miatt leálltak.

A kastély sokáig félkész állapotban maradt, de 1724-ben VI. Károly császár megvásárolta, majd Mária Teréziának adta, aki mindig is imádta a kastélyt, és annak csodálatos kertjét. Miután Mária Terézia az uralkodói székbe került, 1740-től a Schönbrunni kastély az udvari élet középpontjává vált, és 1765-ig bezárólag folyamatos bővítéseken esett át rokokó stílusban, aminek köszönhetően létrehozásra került a ma ismert csodálatos kastély. 1752-ben Lotaringiai Ferenc itt alapította meg a világ első állatkertjét, és itt szeretett volna kialakítani egy reprezentatív kertet, amit halála miatt felesége, Mária Terézia fejezett be. Ő építette így a ma is megcsodálható Neptun kutat és a Gloriette-et is.

I. Ferenc József uralkodása során, a 19. században a Schönbrunni kastély kis mértékben átalakításra került azért, hogy a császár rezidenciája lehessen. Miután a monarchiai megbukott, az Osztrák Köztársaság vette át a kastélyt, aminek egy részéből ma is látogatható múzeumot készítettek. A második világháborúban a szövetségi bombázók a főépületet és a Gloriette egy részét teljesen lebombázták, amit később teljes egészében restauráltak.